inzulinrezisztenciával sújtva

inzulinrezisztenciával sújtva

a tudatlan fogyókúrázó

2015. október 27. - ashara

Van egy "kedves" ismerősöm, aki lényegében mióta ismerek (3-4 éve) fogyókúrázik, folyamatosan, nagy intenzitással. Vagyis azt mondja. A fogyókúra abból áll, hogy kipróbál mindenféle csodaszert. Volt, hogy valami "zsírégető" kapszulát evett fél órával étkezés előtt, volt, hogy magokra cserélte a kapszulát, emellett mindenféle csodalöttyöket készít magának. Múltkor rákérdeztem, hogy amit szoktál inni, azt már nem iszod? Erre felderült az arca, hogy nem, mert most (és sorolta az összetevőket), ezt issza, és ez olyan cucc, amit égeti a zsírt. Jól nevelt vagyok, és úgy tűnik elég jó színész is, mert nem fakadt ki rögtön belőlem a röhögés. Nem szoktam kéretlenül osztani a tanácsokat, meg mi közöm eleve hozzá, így kedvesen bólogatok és kész. Magamban persze feltettem neki a kérdést, hogy édes szívem, szerinted ha lenne olyan otthon is elkészíthető csodaital, amit ha iszol lefogysz tőle, akkor még lenne kövér ember a földön? de nem akarom szembesíteni vele, hogy nem gondolkozik, így nem szólok semmit. 
Sokszor visszatérő momentum nála például, hogy nagy örömmel közli, hogy már vagy egy hete nem evett csokit. Mindezt mondjuk reggelizés közben, ami az esetek nagy többségében egy hagyományos pékségben vásárolt péksütemény (kakaós csiga stb.). Mikor finoman jeleztem neki tavasszal, hogy kipróbáltam a munkahelyi kosztot, de két hónap alatt négy kilót híztam, a szeme sem rebbent. Annyit mondott, hogy ő főzni nem tud, meg ha tudna akkor is macerás lenne neki, és nem bírja ki meleg kaja nélkül, így ő itt eszik. Így tök nagy eredmény a csoki nem evés tényleg, hogy csokit ugyan nem eszik, naponta 2 tábla milkának megfelelő plusz szénhidrátot küld be a szükségesen felül. Most hogy jobban belegondolok, péksüteményen, kekszen, meg munkahelyi koszton (ami mindig szénhidrátban gazdag) kívül nem láttam mást enni. Tehát pl. nem láttam, hogy almát eszik. Vagy mondjuk reggelire valami felvágottat zöldséggel. Vagy mondjuk nem brassói aprópecsenyét, hanem natúr húst és salátát. Szóval így egy eredményes fogyást összehozni azért elég nehéz. Ami gond, hogy ő pl. ezzel szerintem totál nincs tisztában, hogy egy sima péksütemény reggelire nem túl frankó (bár ne ítélkezzünk, lehet, hogy régen három lekváros buktát tolt, most meg csak egyet). Nem vágja, hogy hiába van ráírva a jó reggelt kekszre, hogy lassan felszívódó gabonát tartalmaz, ha mellette tele van cukorral, meg egyéb cuccal, amitől még véletlenül sem lesz "fogyókúrás" (lényegében sportszeletet is reggelizhetne ennyi erővel). Meg hiába van ráírva a gyümölcsjoghurtra, hogy 0,1% zsír, ha mellette telelapátolják cukorral. a 0,1% zsír felirattól még nem lesz fogyókúrás. De vannak olyanok, akiket a felirat megnyugtat. Rá van írva, hogy alacsony zsírtartalmú, vagy fitness, és onnantól fogva ha azt eszi, akkor attól fogyni fog. Sőt, abból többet is lehet enni, mert nem hizlal annyira. Jó kis csapda ez. Aki nem elég tájékozott és körültekintő az szépen bele is sétál. Aztán meg hallgatom a sopánkodást, hogy nem fogy. Hát tényleg nem. De mindenkinek magának kell megtalálnia a kanálban a mélyedést, hogy miért hízott meg, és mit lehet tenni érte, hogy ez az állapot megszűnjön. Én már azon a szinten, hogy jaj kövér vagyok és ezen sopánkodok, már túljutottam. Nekem van három okom is a kövérségre. 1. rossz táplálkozási szokások 2. mozgásban szegény életmód 3. inzulinrezisztencia. Az első kettőnek a változtatásán már elég jól haladok, így van rá reményem, hogy a harmadik is javulni fog (de legalábbis remélhetőleg nem romlik.) 

A bejegyzés trackback címe:

https://ashara.blog.hu/api/trackback/id/tr768023316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása